A fenti mondat Rockefellertől származik, aki az első amerikai milliárdos volt. Bár ő nem birtokolt sportklubot, de bizonyosan elmondható róla, hogy a kőolajból és egyéb nyersanyagokból származó vagyona erős párhuzamot mutat a mai dollármilliárdosok szintén nyersanyagiparból származó vagyonával. Sok esetben nem is az első millió, de az első vagyonszerzési élmény lehet a meghatározó, amely az ember pénzhez fűződő viszonyát is formálhatja. Az, hogy a blogban szereplő milliárdosok szeretik-e a sportot, nagy kérdés. Az viszont biztos, hogy a különböző csapatokon, és ezáltal a sporton keresztül is egyfajta presztizst is teremtenek maguknak, még akkor is, ha fő tevékenységi profiljuk nagyon is messze esik ettől a világtól.
Az elit labdarúgás jövedelmező üzlet: a műsorszolgáltatási szerződéseknek, a csapatokat szponzoráló vállalati szerződéseknek és a reklámbevételeknek köszönhetően sokmilliós bevétel hullik a klubok ölébe, és ha sikereket érnek el, akkor ezeknek az összegeknek a sokszorosa kerül a tulajdonosok zsebébe.
A befektetések és az ezáltal elért sikerek által megszerzett presztízs is egy nagyon elfogadott módja annak, hogy a tulajdonos jó benyomást tegyen a szurkolókra és a nagyközönségre. Így nem meglepő, hogy a foci - és mint általánosságban a populáris sportok - vonzó befektetési lehetősséggé vált sok milliomos és milliárdos számára világszerte.
A blogbejegyzésben bemutatott milliárdosok csak egy kis szeletét alkotják azoknak a milliárdosoknak, akik valamilyen sportág valamely csapatába fektettek, hogy az meg is térüljön egyszer. Rajtuk kívül még rengeteg milliárdos látott fantáziát a fociban, és abban, hogy a sporton keresztül szerezzen profitot. Ez az írás kizárólag a focihoz kapcsolódó milliárdoknak ered a nyomába és azokba enged betekintést. A megjelenített vagyonösszegek a 2021. augusztusi állapotot tükrözik.
A „kistőkések”
Arthur Blank 6,2M
Arthur Blank a világ egyik leggazdagabb klubtulajdonosa. Vagyonát a Home Depot cégnek köszönheti, amely egy kiskereskedelmi barkács- és lakberendezési áruházlánc. Üzleti portfóliójának bővítése érdekében megvásárolta az atlantai sportcsapatokat, az Atlanta Falconst (amerikai foci) és az Atlanta Unitedet (klasszikus labdarúgó klub) . Vagyonát a Forbes magazin 6,2 milliárd dollárra taksálja. Bár ő a szegényebb milliárdosok klubját erősíti, sajnálni azért nem fogjuk.
Dmitry Rybolovlev 6,7 M
Az orosz üzletember komoly hírnévre tett szert Oroszországban, miután megalapította több milliárd dolláros kálium- és műtrágya gyárát, az Uralkalit, amely a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű cége. Az üzletember érdeklődni kezdett az FC Monaco iránt, és 2011 -ben 1, azaz egy(!) euróért vásárolta meg a klubot, miután a városba költözött. Az összeg azonban szimbolikus volt, mivel ígéretet tett arra, hogy a következő négy évben legalább 100 millió eurót fektet a klub fejlesztésébe. Befektetése a klubba 66%-os részesedést jelentett, míg a másik 34% a monacói hercegi családhoz került. Az 55 éves üzletember jelenleg a Monaco elnöke, és a klub megvásárlása óta klubvezető is, mivel a klubrészvények kétharmadát magáénak tudhatja.
Robert Kraft 6,9 milliárd dollár
A papír- és csomagolóeszközökkel, sport- és szórakoztatóeszközökkel, ingatlanfejlesztéssel és magántőke -portfólióval foglalkozó diverzifikált holdingtársaság, a Kraft Group vezérigazgatója, Robert Kraft jelenleg az MLS New England Revolution tulajdonosa, és korábban a San Jose Earthquakes tulajdonosi székét is a magáénak mondhatta. Emellett ő az NFL (amerikai foci) New England Patriots csapatának tulajdonosa is. Kraft azok közé tartozott, akik fontolóra vették, hogy ajánlatot tesznek a Premier League-ben szereplő Liverpool irányítására a 2000-es évek közepén, az üzlet azonban kudarcba fulladt. Most is is hallhatunk olyan pletykákat, miszerint Kraft Jonathan nevű fia továbbra is vonzó befektetési lehetőségnek tartja az angol Premier League egyik meg nem nevezett csapatát – meglátjuk, hogy sikerül-e megkaparintania. Robert Kraft sportmilliárdosként elért sikereit nagyrészt az NFL franchise -jának, a New England Patriotsnak köszönheti. Ez a franchise rendelkezik a legtöbb szuperkupával, szám szerint héttel, amelyet az utolsó tizenöt éven belül nyert, miután 2002-ben megszerezték az NFL – ma is aktív - legendáját, Tom Bradyt.(Bár Brady azóta már a Tampa Bay csapatát boldogítja). A labdarúgó franchise–terén elért sikereit követően Kraft megszerezte a Boston Uprising csapatát, amely egy profikból álló e-sport csapat, akik szintén massachusettsi székhellyel rendelkeznek.
Rinat Ahmetov 7,6 milliárd dollár
Rinat Ahmetov egy szénbányász fia, aki ma már ukrán oligarcha. Ő volt a System Capital Management alapítója és tulajdonosa, amely sikeres befektetéseket hajtott végre. Érdekeltsége van számos területen, az acélipartól a bankszférán át a gyógyszergyártásig, valamint újságot, rádió- és tévéadót is tulajdonol. 1996-ban megvette a Sahtar Donyeck labdarúgó csapatot, ami magáénak tudhatja a Donbass Arénát is, melya 2012-es EB egyik helyszíne is volt. Mivel a donyecki medencében jelenleg is szórványos összetűzések folynak az ukránok és az oroszbarát szeparatisták között, Ahmetov szénbányáinak és acélipari gyárainak termelése bizonytalan volt egy ideig, így teljes vagyona a 2010-es évek közepére a töredékére olvadt. Mióta a harcok alábbhagytak, újra lendületbe jött a termelés és a logisztika. Az üzletember ezen kívül parlamenti képviselői mandátumot is szerzett. Vajon igaz, hogy az oligarcák és a politika összefonódnak?
A „Középvezetők”
John Fredriksen 10,2 milliárd dollár
Fredriksen egy norvég származású milliárdos, aki olajszállító tartályhajóval (tanker) és egyéb hajózással kapcsolatos vállalkozásai révén tett szert vagyonra. Azóta a tengeri fúrók és a haltenyésztés is a portfólióját bővíti. John már ciprusi állampolgár, aki Londonból irányítja cégét. A ciprusi állampolgárság elgondolkodtató – vajon Fredriksen úr a norvégiainál jóval több napsütés vagy esetleg a kedvező adózási feltételek miatt lett a szigetország állampolgára (Ciprus offshore adóparadicsom)…? Vagyonát a 80-as években alapozta meg, az Irak-iráni háború idején, amikor is tankerei olajat szállítottak. Miután a Deep Sea Supply, Golden Ocean Group, Seadrill és a Marine Harvest cégekbe is befektetett, kedvet kapott, hogy a sport terén is kamatoztassa befektetési képességét, és a Valerenga klub megvásárlásával el is indította a klub rohamos fejlesztését. Rendezte a csapat adósságait, és a klub új stadiont is kapott. Többé már nem egy kiscsapatként, hanem stabil középcsapatként jegyzik őket.
Dietmar Hopp 13 milliárd dollár
Hopp úr egy igazi „kockaként” kezdte, aki az IBM többi korábbi alkalmazottjával, Hans Werner Hectorral, Klaus Tschirával, Claus Wellenreutherrel és Hasso Plattnerrel 1972-ben megalapította a SAP SE-t (vállalatirányítási szoftverekkel és adatfeldolgozással foglalkozó vállalat) .Hogy a focihoz hogyan került ilyen közel? Gyermekkori otthona közelében volt az a fociklub, amelyben tinédzserként játszott. 1990-ben úgy döntött, hogy kezd valamit korábbi klubjával, így pénzt fektetett bele. Akkoriban a klub a német ligák legalacsonyabb szintjein játszott, a 2000-es években a Hoffenheimet azonban már a Rajna középső vidékének meghatározó csapataként tartották számon. Ezután Dietmar Hopp sebességet váltott , és még több pénzt öntött a klubba. Ekkor a cél már a Bundesliga első osztálya volt. 18 évébe telt, hogy ez sikerüljön. Azóta a Hoffenheim stabil csapatnak tekinthető az élvonalban, A hírek szerint Hopp közel 400 millió eurót fektetett be eddig a csapatba, amelyben 96%-os tulajdonrésze van.
Roman Abramovics 14,5 milliárd dollár
Talán ő hazánkban a legismertebb milliárdos klubtulajdonos. Roman Abramovics orosz-izraeli milliárdos és politikus. 2008-tól a csukcsföldi parlament elnöke. Övé az Evraz acélóriás, a Norilsk Nickelt és a Chelsea labdarúgócsapata. Ezenkívül ő a Millhouse LLC magánbefektetési társaság tulajdonosa is. Egykor a világ 21 leggazdagabb embere közé tartozott, de most, néhány év elteltével, még ha becsült nettó vagyona el is éri 14,5 milliárd dollárt, elvesztette magas pozícióját a világ leggazdagabb emberei között. Brit befektetői vízuma 2018 áprilisában lejárt. Amikor nem kapott újat, helyette izraeli állampolgárságot kért. Övé a világ második legnagyobb jachtja, a 2011-ben 500 millió dollárért vásárolt Eclipse néven futó „lélekvesztő”, bár már tesztköreit futja új szerzeménye, a 455 láb hosszú Solaris is. Áráról elképzelésünk sincs, de kb. 600 millióra taksálják a vételárat. A Chelsea pedig történetének egyik -ha nem a – legjobb időszakát éli, mivel idén bezsebelték a Bajnokok Ligája és a Szuperkupa trófeáját is. Abramovics természetesen csupán a sportbefektetése által is szupergazdag lenne, hiszen a klub abszolút profi vezetéssel rendelkezik, ami a játékosokon is meglátszik.
Agnelli család 14,5 milliárd dollár
Az Agnellik Olaszország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családja. Itt inkább egy dinasztia milliárdjairól lehet beszélni, mivel már az ősök letették a névjegyüket a milliárdosok klubjában, amit az utódok csak továbbvittek. A dinasztia megalapítója Giuseppe Francesco Agnelli, aki gyapjúval és cukorral kereskedett, és termőföldeket próbált megkaparintani, állítólag „strómanok” segítségével. A tulajdonukban van a Juventus (már a kezdetektől), a FIAT csoport (Ferrari, Maserati, Alfa Romeo, Lancia, stb.). Jelenleg Andrea Agnelli a család focicsapatának arca, aki mind a klub, mind pedig az Európai Klubszövetség (ECA) elnöke is. A 2000-es években azonban történt valami, és kitört a családi örökösödési háború. A tétet részvények, ingatlanok és műtárgyak alkották. A kimenetelről nem sok szivárgott ki, mert a csetepaté peren kívüli megegyezések és vagyonmegosztások formájában csendben lezárult. Erre mondják, hogy „szép kis család”. A Juventust, mint patinás klubot pedig a magasba emelték, és a világ legjobbjait tudták/tudják soraiban, mint például Ronaldo.
A „Nagyágyúk”
Mansour bin Zayed Al Nahyan sejk 21 milliárd dollár
Ő egy sejk. A családja gyakorlatilag az Emirátusok akkora vagyonán ül, ami emberi agynak szinte felfoghatatlan. Ezen felül Mansour rengeteg politikai funkciót is ellát hazájban. Neve akkor vált ismertté Európában, amikor Abu Dhabi a United Group tulajdonosaként felügyelte a Manchester City 2008. évi felvásárlását. A futball kontextusában Mansour bin Zayed Al Nahyan sejk, más néven Sheikh Mansour a City Football Group tulajdonosa is, amelynek a Man City mellett a Major League Soccer New York City és az ausztrál A-League-ben szereplő a Melbourne City is a klubjai közé tartozik. Saját csapatai közé tartozik még az indiai Mumbai City, a belga Lommel SK és az uruguayi Montevideo City Torque csapata is. Bár szüksége nem lenne rá, de botrányba is keveredett egy 400 milllió dolláros yacht miatt, ami az ő nevén landolt, de alapítványokból elsikkasztott pénzekből került megépítésre. A focit tekintve az ő üzleti stratégiájuk egy kicsit más, mint a többi milliárdosé. Míg másoknál inkább presztizs, valamint a reklámbevételek, közvetítési jogok, bérletesek és ajándéktárgyak alkotják a fő vonalat, addig az uralkodói családnál a tehetségek felnevelése, menedzselése, majd az átigazolási piacon való értékesítése van a fókuszban.
Dietrich Mateschitz 26,9 milliárd dollár
Dietrich Mateschitz osztrák milliárdos, horvát család sarja, bár már Ausztriában született. Alapvetően marketinges szakember volt. Amikor a Procter&Gamble fogyasztási cikkeket árusító cég, kozmetikai részlegéhez került, munkája kapcsán sokat utazott. Itt fedezte fel a Krating Daenget, ami egy már a thaiföldi piacon meglévő energiaital volt. Ezt módosította oly módon, hogy az az európai és amerikai ízlésnek jobban megfeleljen, 1987-ben pedig thai partnerekkel piacra dobta a Red Bullt, amelynek 49%-os tulajdonosa. . A többi már történelem…
Ami a sportot illeti, szponzorálni kezdett különféle sporteseményeket, majd széles portfoliót állított össze saját csapatokból, a repülőversenyektől a Forma-1-csapaton át egészen a fociig. 2005-ben megvette az SV Salzburg Austria és az amerikai Metro Stars csapatát, és jó marketingesként, - a brandet tovább építve – átnevezte őket FC Red Bull Salzburgra és New York Red Bullsra. 2007-ben már saját maga alapított focicsapatot, a Red Bull Brasilt. A legnagyobb dobása azonban 2009-ben történt, amikor megvette a német ötödosztályban játszó SSV Märkänstadt csapatát. Az volt az eredeti elképzelése, hogy 10 éven belül első osztályban játszó csapatot farag belőlük. Ez sikerült is, bár már nem ezen a néven, mert ezt a csapatot is átkeresztelték:. a nevük RB Leipzig lett. A lipcsei csapatot nekünk, magyaroknak nem kell bemutatni, mert Gulácsi, Orbán és Szoboszlai is náluk passzolgat. Szóval Dietrich ezt is teljesítette. Úgy látszik, hogy tényleg bárminek szárnyakat ad, amibe belefog.
Francois-Henri Pinault és családja kb: 43 milliárd dollár
Isten igazából, ebben az esetben Francois-Henri édesapja volt az, aki megteremtette a milliárdokat a családja számára, méghozzá az 1960-as években a faiparral foglalkozó cégével, a PPR-el (Pinault-Printemps-Redoute). Majd a 90-es évek végén egy nagy fordulattal a luxuscikkek és a divat felé kormányozta a családi céget. 2003-ban átadta a fiának, Francois-Henrinek a stafétát, hogy irányítsa a cégbirodalmat, amit derekasan meg is tett. Olyan márkákat szerzett meg, mint a Gucci, az Yves Saint Laurent, a Boucheron, a Stella McCartney, stb… Emellett tulajdonolja a Grupe Artemis holdingot is, amely biztosítási, művészeti borászati, gasztronómiai és sport porftólióval rendelkezik. Utóbbi a francia bajnokságban szereplő Rennes csapatát jelenti, aminek városában Henri maga is született. 2019-ben a csapatnak sikerült is megnyernie a francia kupát, mint az eddigi legfőbb trófeájukat. Nem mellesleg a divat mellett a hölgyek terén is kifinomult ízlése van Francois-Henrinek, mivel első felesége Linda Evangelista szupermodell volt, jelenleg pedig Salma Hayek, mexikói színésznő, a párja, aki talán a számára legértékesebb „trófea”.
Carlos Slim Helu 62,8 milliárd dollár
Mexikó leggazdagabb embere, Carlos Slim Helu és családja irányítja az América Móvilt, Latin -Amerika legnagyobb mobil távközlési cégét. A külföldi távközlési partnerekkel együtt Slim 1990-ben részesedést vásárolt a Telmexben, Mexikó egyetlen telefontársaságában. A Telmex ma már az América Móvil része. Emellett részesedése van a mexikói építőiparban, fogyasztási cikkekkel foglaló vállalkozásokban , valamint bányászati és ingatlancégekben is, valamint a The New York Times 17% -a is az övé. Később belépett a kolumbiai olajpiacra, első európai sikeres üzleti akvizíciójaként pedig 2014-ben átvette a Telekom Austria irányítását is. Cége, az América Móvil részesedést vásárolt két mexikói klubban, a Club Leonban és a Club Pachuában, majd 2012-ben ezeket követte a Real Oviedo megvásárlása, amely most a spanyol másodosztályban vitézkedik.
Amancio Ortega 77 milliárd dollár
Spanyol milliárdos kiskereskedő. Övé az Inditex divatkonglomerátum, mely 70 országban és több, mint 5.000 üzlettel van jelen a világban. Az Inditex olyan népszerű márkáknak a gazdája, mint a Zara, a Pull&Bear, a Massimo Dutti, a Bershka, a Stradivarius vagy az Oysho, amelyek hazánkban is elérhetőek. Európa 2., a világ 11. leggazdagabb embere, így mondhatni, hogy a textilipar hasít(ott). Állítólag a COVID első időszakában közel 10 milliárddal apadt a vagyona, mert a fizikai üzletek bezártak, és a cég nem volt erős az internetes értkesítés területén. Azóta viszont behozták ilyen jellegű lemaradásukat. Az iparmágnás a Deportivo La Coruna tulajdonosa, amelyhez erős az érzelmi kötődése, és nagy rajongója is a klubnak. A Deportivo mostanában egy kicsit hullámvölgyben van a pár évvel ezelőtti szintjéhez képest, de a Real Madridhoz és a Barcelonához képest lemaradni nem szégyen. Hétköznapi ember számára óriási vagyona ellenére normális, visszahúzódó életet él, és amikor csak teheti, kerüli a média reflektorfényét. Tulajdonában van két yacht, két magánrepülőgép és két autó, de különösebb allűröktöl mentes az élete.
Utószó
Milliók és milliárdok. Laikus szemlélőnek persze úgy tűnik, hogy a fociklubok lényegében feneketlen kutak, ahová csak öntik a pénzt a milliárdosok. Pedig a kluboknak nagyon is precízen kiszámított gazdálkodásuk van. Persze vannak csodajátékosok, akik elviszik a büdzsé jelentős részét, de ezen segíthetne az ún. „fizetési sapka”, amely ligánként meghatározná a csapatok játékosokra költhető pénzét, így egy adott ország ligájában maximalizálva lenne a játékosoknak kifizethető bér. A csapatok esélyeinek kiegyenlítése ezáltal izgalmasabbá, szorosabbá tehetné a ligákat és a szezonokat is. Jó példa erre az USA, ahol ez megvalósul, és Németországban is működik egy hasonló rendszer, ami valóban működik. Természetesen mindig lesznek milliárdosok a világban, akik a focira is kiterjesztik a befektetéseiket, és ameddig nem vezetnek be bizonyos pénzügyi szabályokat vagy keretrendszert a költségvetésre vonatkozóan, addig biztos, hogy a foci a milliárdosok játszótere marad.
Hozzászólások