Várható gólok (xG) a sportfogadásban

„Az xG“

Sportok statisztikák nélkül manapság már nem is léteznek, hiszen döbbenetes mennyiségű statisztika áll rendelkezésre bármilyen sportról legyen is szó. Ez hatványozottan igaz a focira, pláne, hogy már a focisták cipői, maga a labda, és a játékosok megannyi felszerelése is tele van érzékelőkkel, amelyek rengeteg adatot rögzítenek. Az utóbbi években egyre több figyelem irányult a várható gólok (xG) fogalmára is a labdarúgásban. Az xG egy viszonylag új statisztikai mérőszám, amely az adott helyzetből várhatóan születő gól valószínűségét jelöli. Ez az új megközelítés sokat segíthet a sportfogadóknak és az elemzőknek is abban, hogy objektív alapokon döntsenek.

Mi az az xG?

Az xG egy olyan modell, amely a játékstatisztikák alapján becsüli meg, hogy az adott helyzetből várhatóan születik-e gól. Az xG értékét több tényező határozza meg, például a lövési pozíció, a távolság a kaputól, a játékosok közötti távolság és a lövés módja (fejelés, rúgás, stb.). Minél magasabb az xG-érték, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy gólt szerezzenek az adott helyzetből.

A várható gólok alkalmazása a sportfogadásban

A nagy fogadóirodák már felhasználják az xG-t a piacok oddsainak meghatározásánál, így ez is egy oddsot módosító tényező lehet, de a fogadó ebből ténylegesen maximum annyit érzékel, hogy mások az oddsok a különböző fogadóirodáknál, ami lehet, hogy az xG-mutató hatása. Ettől még a fogadók persze felhasználhatják az elérhető statisztikát az xG relációjában, és eldönthetik, hogy ez a segítségükre van-e az adott piac elemzésénél.

Az xG az eredményelemzésben

Az xG természetesen nem csak a sportfogadásban nyújt hasznos információkat, hanem az eredményelemzésben is. Az xG-adatok lehetővé teszik a szakértők számára, hogy részletesebben elemezzék a mérkőzéseket, és megértsék, hogyan alakultak a meccsen csapatok helyzetei. Ennek segítségével az edzők és a játékosok pedig felismerhetik a gyengeségeiket és javíthatnak az eredményességen. Az xG azonban nem minden, csupán egy statisztikai mérőszám, ami mellett más tényezők, például a taktika, a játékosok formája, a játékban betöltött szerepük és a csapatkohézió is fontos szerepet játszik. Az xG tehát egy olyan eszköz, amelyet kombinálni kell más tényezőkkel az objektívabb és átfogóbb elemzéshez, de önmagában a várható gólok mérőszáma alapján nem érdemes elemezni. Ugyanakkor kiegészítő mérőszámként tökéletesen használható.

Hogyan számítjuk ki a várható gólokat (xG)?

Az xG (várható gólok) kiszámítása egy olyan statisztikai modell alapján történik, amely több tényezőt is figyelembe vesz. Az értékek 0 és 1 között mozoghatnak lövésenként. Egy 0,01-es mérőszám azt mutatja, hogy 100-ból 1-szer lesz gól az adott lövésből. Ez nem sok, tehát feltételezhető, hogy távolról és nem túl jó szögből leadott lövésről van szó. Egy 0,99-es mérőszám meg azt mutatja, hogy egy olyan lövésről lehet szó, amit a kapu torkából adnak le, lényegében üres kapura. Tehát ennél 100 lövésből, 99-szer bemegy a labda. Habár különböző modellek és algoritmusok létezhetnek, általánosan az alábbi tényezők játszanak szerepet az xG értékének meghatározásában:

Lövési pozíció:

Az xG-modell figyelembe veszi a lövés helyzetét a pályán. Például, ha egy játékos közvetlenül a kapu előtt lövi el a labdát, akkor ez a helyzet magasabb xG értékkel rendelkezik, mivel nagyobb az esélye rá, hogy gólt szerezzen.

Távolság a kaputól:

Általában ahogy a lövés távolsága növekszik a kaputól, az xG értéke csökken. Közelebbi lövések magasabb xG értékkel rendelkeznek, míg a távolabbról indított lövések esetén az xG-érték alacsonyabb.

Távolság a védőktől:

Az xG-modell beszámítja a lövő játékos és a közvetlenül vele szemben lévő védők közötti távolságot. Minél kisebb a távolság, annál nehezebb a lövés kivitelezése, és ezáltal csökken az xG-érték. És ez fordítva is igaz.

Lövési mód:

A modell azzal is számol, hogy milyen módon történik az érintkezés a labdával, például fejeléssel, rúgással vagy egyéb testrésszel történő labdatovábbítással (pl. mellkas). Egyes lövési módok nagyobb eséllyel válnak góllá, ezért magasabb xG-értékkel rendelkeznek.

A várható gólok modelljének kialakításakor nagy mennyiségű adat és statisztika elemzésére van szükség ahhoz, hogy megbízható és pontos eredményeket kapjunk. Az elemzők általában a korábbi mérkőzések és lövések adatait használják az xG-modell kidolgozásához. Fontos megjegyezni, hogy az xG csak egy statisztikai becslés, és nem garantálja a gól vagy gólok számát egy adott helyzetben.

Mit ad az XG?

Objektivitást:

Az xG objektív és mérhető adatokra támaszkodik, amelyeket a labdarúgó mérkőzésekből származó tényleges adatok alapján állapítanak meg. Akár játékosra bontva is objektíven elemezhető adatokat nyújt. Ezáltal lehetővé teszi a fogadóknak, hogy hiteles számokra és a statisztikákra támaszkodjanak ahelyett, hogy csak a szokásos, előzetes elképzelésekre vagy véleményekre hagyatkoznának.

Teljesítményértékelést:

Az xG segít abban, hogy fociklubok szakmai stábja pontosabban értékelje a csapatok és játékosok teljesítményét egy adott mérkőzésen vagy időszakban. Ha egy csapat rendszeresen magas xG-értékekkel rendelkezik, de kevés gólt szerez, ez jelentheti azt, hogy a szerencse nem állt mellettük a meccsen vagy az elmúlt meccseken, és várhatóan a jövőben több gólt fognak szerezni. Feltételezve persze, hogy a csapat struktúrája nem változott meg. Ezenfelül elemezni tudják a játékosaikat, hogy a pályán merre mozogjanak többet, honnan próbálkozhatnak nagyobb eséllyel kapura lőni stb.

Taktikai elemzést:

Az xG segítségével mélyebb betekintést nyerhetünk a csapatok taktikájába és játékstílusába. Megmutathatja, hogy egy csapat mennyire hatékonyan teremt helyzeteket, és hogy milyen hatékonyan használja ki ezeket a lehetőségeket. Ezen adatok lehetővé teszik a fogadóknak, hogy pontosabban megjósolják a csapatok és játékosok teljesítményét a jövőben, és ennek megfelelően tegyenek fogadásokat.

Mit nem ad az xG?

Természetesen mint mindennek, az xG-nek is vannak hátrányai. Nem vesz vagy nem tud figyelembe venni minden tényezőt a mérőszámok megállapításánál, így például a játékosok egyéni formáját, képességeiket, a menet közbeni taktikai változásokat, a külső körülményeket (pl.: időjárás) és a sérüléseket sem. A fentieket amúgy más rendszerek és algoritmusok sem nagyon tudják elemezni.

Miért nem lehet fogadni a várható gólokra (xG)?

Bár az xG (várható gólok) hasznos statisztikai mutató a sportfogadásban és a teljesítményelemzésben, jelenleg nem lehet kifejezetten az xG-értékek alapján fogadásokat tenni. Több oka is van annak, hogy ez a piac hiányzik a fogadási piacokról.

Más preferenciák:

A fogadóirodák főként az olyan hagyományos fogadási piacokra és statisztikákra koncentrálnak, mint a mérkőzés kimenetele, a gólok száma vagy egyéb specifikus fogadási opciók. Ennek az az oka, hogy ezeken jelenleg nagyobb hasznot tudnak realizálni, mint a várható gólok piacán tehetnék.

Adatok hozzáférhetősége:

Az xG-értékekhez szükséges adatok gyakran nem nyilvánosak vagy nehezen hozzáférhetőek, ami az előző pontot is magyarázza részben, hiszen az xG statisztikáit nem szívesen bocsátják a fogadók rendelkezésére. Az xG-modell kidolgozásához és pontosságához nagy mennyiségű adat és statisztika elemzése szükséges, ami túl nagy segítség lenne a sportfogadóknak.

Pontosság kérdése:

Az xG-értékek kiszámítása egy modell vagy algoritmus alapján történik, és nem minden esetben garantálja a 100%-os pontosságot. Az xG-modell ugyanúgy tartalmazhat hibákat vagy hiányosságokat, amelyek alapjaiban befolyásolhatják a fogadások eredményét. Ezért egy hibás kód az algoritmusban rengeteg pontatlanságot szülne.

Összegzés

Az xG tehát egy nagyon hasznos eszköz lehet, de fontos hogy pusztán ezen mutatók alapján ne fogadjunk, hanem ezeket kontextusba helyezve elemezzünk mérkőzéseket, piacokat. Higgyük el, a bukméker irodák legalább annyira érdekeltek a profitban, mint mi fogadók, ezért ne a megérzéseink alapján fogadjuk, hanem átgondoltan, elemzések alapján, hiszen megfordítva ugyanezt teszik az irodák is, amikor kiszámítják a „kecsegtetőnek” tűnő oddsokat. A fogadók meg hisznek, mert hinni akarnak…

Hozzászólások